AVGN The Movie

01

Anno nagyon sokat szapultam drága Nerd barátunkat, amiért a rendes sorozatát a háttérbe szorította nagy álma megvalósításáért, hogy egy saját filmet készíthessen az általa közkedvelt módszerekkel. És valljuk be, igaz, hogy 2011. februárja óta folytak a munkálatok, de egy nagyon kerek, nagyon átgondolt film született, ami minden kétséget kizáróan szórakoztató.

02A történet a videójáték történelem egyik legmegdöbbentőbb legendája köré épül és a Nerd nem egyszer állította, hogy ezzel a játékkal ő sem hajlandó játszatni. Történt, hogy az ET film sikerét meglovagolva Howard Scott Warshaw-t felkérte az Atari, hogy fejlesszen egy játékot a film alapján, de míg rendes esetben hónapokat, sőt, inkább fél évet volt illendő adni a nehezen 04programozható Atari játékok fejlesztésére, a közelgő karácsony miatt ő kapott kemény 5
hetet. Az eredményt ismerjük, a játék annyira nehezen értelmezhető, irányítható, hogy a dühös vásárlók több százezer (a legenda szerint 728 ezer) játékkazettát (ami nem kazetta, de nem tudok jobb szót a “cartridge”-re) küldtek vissza a cégnek. 1983-ban hatalmas videójáték válság tört ki, a cégek mind veszteséget temeltek, egyik fontos eleme volt ennek az ET játék bukása. S tudjátok mi a legviccesebb? Miközben a filmet forgatták, valóban előkerültek az elásott példányok, vagyis az alapanyaggal mindig spóroló, inkább haveri körnek tűnő Atari tényleg megszabadult a játékoktól.

05A történet elején a Nerd forgat a megszokott helyén és fikázza a már korábbról ismert játékokat, közben egy cég bejelenti, hogy az Atari botrány évfordulójára elkészítik az ET játék második kiadását, ami lényegében egy 3D-sített újrakiadás. A cél, hogy még rosszabb legyen, mint az eredeti, de csak akkor lesz jó üzlet, ha a Nerd bemutatja a játékot. A Nerd amúgy próbált a nép 03gyermekének tűnni (ami már egyértelműen nem igaz, neki azért bejött a youtube meló), a történet szerint a videójáték szaküzletben dolgozik és örök problémája van azzal, hogy a modern játékokhoz és gépekhez nem ért (ez egy visszatérő poén). A filmben jóbarátja és menedzsere egy Cooper nevű afroamerikai fiú, akit próbál hozzá hasonló nerddé nevelni. Mivel megnézésre érdemesnek tartom a filmet, nem lövök le több poént.

07A filmben érdekes, hogy leszámítva az ET-t (bár még azt sem, mert a title screen-t megváltoztatták) nem merték a játékokat bemutatni, helyettük ilyen rajzolt rajzfilmszerű valamik vannak, amit nem igazán értettem, hiszen a youtube-on is állandó a perelés, de mégis fel merték vállalni a kockázatot a játékok bemutatásával. Ezt leszámítva tökéletes a vizuális megjelenítés, ami annak is köszönhető, 06hogy James (aka a Nerd) undorodik a modern CGI-tól és ragaszkodott a hagyományos módszerekhez, egyedül a Mario-s jelenetnél érezhető a kőkemény CGI, amúgy a klasszikus “kocsiban vezetek és hátam mögött vetítik az utat”, a spriccelő paradicsomlé, mint vér, a mozgatható bábuk, mint idegen lények jelennek meg. sőt, James kedvenc Godzilla filmjeire hajaz, ahogyan beöltöztetett emberke veri szét a makettvárost. Igazából csak a járművek lezuhanása és kigyulladása lett borzasztóan idétlen, ott már túlságosan is feltűnő, hogy játékautót gyújtottak fel.

09A történet kellően izgalmas, az egyszerű játékreview szépen átsiklik egy 51-es körzethez köthető 80s évek gagyi sci-fi filmbe, aminek persze központi elemei az elásott játékkazetták, közben azért előkerül pár filmutalás (pl. Indiana Jones) és a 80-90s évek gagyi filmejire emlékeztető gonosz karakterek. Egyetlen egy dolgot nem értettem, hogy Mike és Justin, akik az AVGN franchise központi elemei, miért 08nem kaptak komolyabb megjelenést, Mike csak tapsol egy ponton, de meg sem szólal, Justin egyetlen egy számot énekel el a film vége felé. A vloggerek közül még feltűnik Pat, a NES punk, Howard Scott Warshaw, a játék eredeti fejlesztője, de egy pillanatra Nostalgia Critic és Lloyd Kaufman, a Toxic Crusaders atyja, akiket felismertem. Szóval kellemes kis vegyessaláta volt, csak éppen kaphattak volna több szerepet a már említett vloggerek, elvégre mindegyikhez köti közös munka a Nerd-öt.

11Összességében egy nagyon jól sikerült film volt, a sorozat rajongóinak kötelező, mások lehet, hogy nemigen tudnak vele mit kezdeni, hiszen sem pörgő akció, sem szex nincs benne, utóbbira meg is mondja a Nerd az elején, hogy a nerdség alapja a (barát)nőtlenség. Utolsó szó jogán, bennem erősen él a remény, hogy a Nerd nem megy el a haknizó showman irányába és hanyagolni fogja a James&Mike gameplay videókat, hanem visszatér a sorozathoz és ugyanannyi melót fektet a poénokba, mint 2011 februárja előtt.

Szárnyas ‘s Lazacvadász: Ramenka

Nesztek! Közkívánság volt, ezért kipróbáltam a Ramenkát. Gyönyörű napsütéses nap volt – mint a lenti ábra mutatja – így az ember óhatatlanul is megéhezik egy kis ramenre. Lehetőség szerint jófajtára. Úgy negyed órája gyalogoltam a Kazinczy utcában külföldi cserediákok alkoholmámoros önkifejezésének nyomait taposva, és a Szimpla magasságában már a GPS rideg ám mélyen megnyugtató női hangja után ácsingóztam, amikor fától az erdőt, megláttam a Ramenka cégért.

10426136_708079415895539_5202856397231478061_n

Olvass tovább!

Rainbowdragoneyes, avagy az extreme chiptune dance metal

Eric W. Brown. a Swashbuckle (és más kisebb bandák) dobosa lehetne egy hangulatos kalóz thrash metal banda zenésze, mint a dobosok általában, ellenne a háttérben és vélhetően csak párak vennék észre a vékony, hosszú hajú figurát a háttérben. Eric különleges, ugyanis egyszerre szerelmes a metálzenébe és a retro játékokba, úgyhogy összekötötte a kellemes a hasznossal, megalapítva 2007-ben a Rainbowdragoneyes nevű egyszemélyes bandát.

10387503_680457658658676_5408114585493233801_n

A metál és chiptune találkozása nem ritkaság, leghíresebb elkövetője a Machinae Supremacy nevű svéd banda, de a Roaches Remaint, Press Play on the Tape-et, Anamanaguchi-t, Horse the Band-et sem árt megemlíteni (utóbbiak inkább core és chiptune keverék zene).

10477966_698279423543166_906287792662155285_n

Rainbowdragoneyes viszont nem chiptune elemeket csempész a metálba, hanem éppen ellenkezőleg, ősrégi gameboy-án szerkeszti meg dalait, főként metál hatású ritmusokból, majd mint minden jó érzésű rocker, éneket párosít hörgéssel. Legújabb albumba, a The Secret Mirror hozza a színvonalat, melyet a The Primordial Booze és az Alestrom átdolgozás óta elvárhatunk tőle,  Aki szereti az extrém előadókat, tegyen vele egy próbát. :)