Ave Stalkericus Hungaricus! – Avagy: Üdvözlet a formaságok világából!

Talán egy napon meg fogom bánni, hogy most ezeket a sorokat itt, két hentai között, monitorom kijelzőjére merem vetni. De már régóta érlelődik bennem az a gondolat, hogy esetleg rövid és frappáns kritikákkal illetve pár animét, könyvet és egyéb általam erre “méltónak” tartott kultúrromboló/építő alkotás alapos boncolgatásával késztessem szűnni nem akaró fejvakarásra a publikumot. Üdvözletem, a nevem Qtya és ez itt egy bemutatkozó akarna lenni.

QtyaLogoFrissitve Hogy ki is vagyok, kinek is hihettek? Nos engem bárkinek, gondoltak rólam már eleget, ami igazából nem vagyok. Talán szófukarságom az oka, amit persze internetes körökben, mint az láthatjátok, egyáltalán nem gyakorlok. Mindenesetre egy, a jelenkor politikai állásaival teljesen szembemenő, jobbikos ifjút képzelhetek el magatok előtt, akivel már régóta kibabrál valamelyik égi istenség, illetve a fizika törvényei. Néha a neopaganizmusba, néha a vallásos materializmusba vetett hitemet igyekszem újnacionalista elveim pallérozásával, minden második oldal után félbehagyott regénykezdeményeimmel és néha rendkívül szar, néha tűrhető, máskor pedig kifejezetten tetszetős animék végigszenvedésével, vagy csak egyszerűen végignézésével kiegészíteni. Szoktam azért aludni is persze. Annak idején még az Animax keretein belül kezdtem bele igazán az animék élvezetébe és (szégyenemre) az első alkotás, amit volt alkalmam feliratosan is végigszenvedni (mert ugye úgy az igazi) az a Naruto volt. És élveztem… [Qtya hitelességi mutatója most lépte át a 0.0-ás értéket és folyamatosan csökken.] És most, hogy mindenféle szakmai hitelemet elvesztettem a kedves közönség kritikusabb olvasóinak irányába, nyugodt szívvel ki is jelenthetem, hogy amit annak idején szerettem a dávidcsillagos shurikent hajigáló kölyöknindzsák világában, azt már régóta kiölte belőlem a Shippuuden és a váltott sűrűségű Sakura doujinshi mangák. És most, hogy már az a megmaradt kevés ember is magamra hagyott ömlengéseim közepette, nyugodtan ülhetek vissza monitorom széles látószöge elé, hogy alkossak valami olyasmit is ezzel a rozoga géppel, ami talán fennmaradhat az emberiség maradi életének hosszú sodrában. Mint azt most olvashattátok… Egy kicsit magamnak való fickó vagyok, egyedi filozófiai háttérrel. De hát mit lehet tenni? A Kísérlet, az Kísérlet.

Qtya: Andy Weir – A Marsi

0001Kiadó: Fumax
Kiadási év: 2014
Eredeti megjelenés: 2012 (magánkiadás), 2014
Eredeti cím: The Martian
Fordító: Rusznyák Csaba
Borító: Kovács Anett
ISBN: 978 963 9861 83 1
Oldalszám: 357
Ár: 3495

A Marsit leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy a Robinson Crusoe, a MacGyver és a Gravitáció selymesre turmixolt keveréke, megfűszerezve némi helyzetkomikummal és nagyon durva (NAGYON DURVA!) science fiction elemekkel.
Hölgyeim és uraim, a nevem Qtya és hadd mutassam be, hogy miként szart egy ember a Mars felszínére!

Andy Weir első regényének kalandos előélete volt már azelőtt is, hogy kiadhatta volna.
Miután több kiadó is visszautasította, a blogján kezdte el részletekben publikálni (Feel like Dmitry Glukovsky!), majd olvasói bátorításra E-könyv formájában kezdte el árulni az Amazonon.
Rövid idő alatt a legnagyobb példányszámban fogyó sci-fi lett belőle. Erre felfigyeltek már a nagyobb kiadók is, de annyira, hogy már a papírforma megjelenése előtt elkeltek a filmjogok is!

(Hogy én miért nem tudok ilyet írni!? A pokolba ezzel a kis országgal!)

0002Egyébként a film valószínűleg 2015 folyamán kerül majd a mozikba, Ridley Scott rendezésében.
Számunkra már csak azért is érdekes ez a tény, mivel itt, Magyarországon forgatták le a Marson játszódó jeleneteket.

A Marsi már csak amiatt is igen érdekes könyv, mert hard sci-fi (de még milyen HARD!). Tehát elolvasása igényel bizonyos szintű tudományos jártasságot, legalább annyit, hogy az ember megértse a helyzetet és felismerje az olyan szituációkat, amikor főhősünk mezitláb táncol a Halál kaszáján.

Főhősünk, Mark Watney, a harmadik Mars expedíció (Ares 3) egy “szerencsés tagja”. Majd egy évnyi út után érkezik meg a Marsra csapata mérnök/botanikusaként, hogy elvégezze a NASA számára fontos expedíciót. Csakhogy az egész küldetés dugába dől, amikor egy vártnál erősebb homokvihar dönti romba a marsi bázist és Watney csapatát távozásra bírja.
Szegény Watney-t az evakuálás során egy törmelékdarab elkaszálja, így az őt halottnak gondoló csapata végül nélküle hagyja el a bolygót és indul vissza a Föld felé.

Mark Watney a Marson ragad a kommunikáció minden reménye nélkül. A bázis alig egy hónapnyira tervezett készleteivel, csapattársai hátrahagyott felszerelésével és a saját leleményességével kell túlélnie a várhatóan négy év múlva érkező negyedik Mars expedícióig.
De még ha sikerül is valamiféle tervet készítenie a majd ezer napos túlélésre, valószínűleg akkor is a vesztét okozhatják a kifogyó készletek, az elromló eszöközök, vagy pedig maga a Mars.

Ennyi az alaptörténet. Mark Watney komikus naplóbejegyzésein keresztül követhetjük végig a Mars felszínén való túlélésért folytatott küzdelmet. Botcsinálta botanikus mérnökünk mindent megtesz túlélése érdekében.
Krumplit termeszt, radioaktivitással játszik, évtizedes űrszondákat lopkod össze, vagy csak egyszerűen ’70-es évekbeli tévéműsorokat és szar diszkózenéket hallgat.

0003

A naplóbejegyzéseket idővel a NASA agyasainak belső viszályai és a Watney korábbi csapattársainak melankolikus hazautazásáról szóló történetek szakítják meg. Ezzel jól játszott az író, ugyanis idővel Watney naplói valószínűleg unalmassá váltak volna. Így viszont kellő változatosság épül bele a történetbe és valóban, még egy egyszerű szonda fellövése is eposzi izgalmakba tud átcsapni, hiszen mindez egy remekül megírt főhős életéről és halálról szól.

Mint már említettem, a Marsi egy HARD sci-fi. Andy Weir írásán érezhető az a tudatos utánajárás, ami jellemzi az egész könyvet. Az átlagolvasó talán nem, de a témában jártasabb űrcowboyok pontosan tudják, hogy a jövő ebbe az irányba halad.

Az egyik legjobb sci-fi, amit valaha olvastam, a legjobb főhőssel, akit eddig sci-fiben tapasztaltam.
Már várom a filmet is, kíváncsi leszek rá, hogy mit hoztak össze. Köszönöm a figyelmet.

Értékelés: 10/10

Hányasra értékeled a kritikát?

 
pollcode.com free polls